Mi a visszaélés-bejelentés?
A visszaélés-bejelentők védelméről szóló 2023. évi 171. törvény (a továbbiakban: "Visszaélés-bejelentési törvény") értelmében a visszaélés-bejelentés olyan tisztességtelen magatartás feltárására vonatkozik, amely bejelentés útján történik, azaz információ szolgáltatása olyan személyek részére, akik kivizsgálhatják a bejelentett tényt, vagy intézkedéseket tehetnek annak kijavítására vagy megelőzésére. A helyzet kivizsgálása során kiemelt hangsúlyt kap a bejelentő személyazonosságának teljes védelme. Ez tehát olyan eszköz, amely az illegális gyakorlatok és tisztességtelen vagy jogellenes magatartás megelőzéséhez és feltárásához vezet.
Fogalomtár
Tisztességtelen magatartás
Olyan jogellenes magatartás, amely bűncselekmény vagy szabálysértés jellegű, és amelynél a maximálisan kiszabható bírság legalább 100.000 CZK, a Visszaélés-bejelentési törvényt sértő magatartás, vagy olyan magatartás, amely más jogszabályokat vagy a Visszaélés-bejelentési törvényben meghatározott területeken az EU-s jogszabályokat sérti. Ha ezek a feltételek teljesülnek, ide tartozhat a korrupció, az egészséget, biztonságot vagy környezetet fenyegető veszély, a hatalommal való visszaélés és a fenti magatartások eltitkolására irányuló tevékenységek.
Bejelentő
Olyan természetes személy, aki bejelentést/értesítést tesz olyan tisztességtelen magatartásról, amelyről munkája vagy hasonló tevékenysége során szerzett tudomást. Jellemzően jelenlegi és volt munkavállalók, munkaviszonyon kívüli megállapodások alapján dolgozó személyek, egyéni vállalkozók és alkalmazottaik, vagy vállalati testületek tagjai.
Illetékes személy
A vizsgálat teljes folyamatáért felelős személy, aki a Visszaélés-bejelentési törvénynek vagy jelen irányelvnek megfelelően kezeli, kivizsgálja és visszajelzést ad a benyújtott bejelentésekről, beleértve a bejelentőt és azokat a személyeket, akik az esetleges korrekciós intézkedésekről döntenek. Ez a személy megfelelően felkészített és szigorú titoktartást tart fenn.
Bejelentés benyújtása
A bejelentők belső és külső bejelentési csatornákat is használhatnak. Elsődlegesen azonban a belső bejelentési csatornát kell használniuk a bejelentések benyújtására. A bejelentésnek tartalmaznia kell nevüket, születési idejüket és munkakörüket. Névtelen bejelentéseket nem vizsgálunk ki.
Külső bejelentést a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumánál lehet tenni: Írásban - elektronikus űrlapon és e-mailen keresztül; Szóban (telefonon); Személyesen - kérésre. A kapcsolattartási adatok az Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók.
Belső bejelentést a következő módokon lehet tenni:
ELEKTRONIKUSAN
• Elektronikus bejelentés a következő e-mail címen: Whistleblowing.CzechRepublic@reed.com
SZEMÉLYESEN VAGY TELEFONON
• Személyesen a felelős személynél a következő címen: Michaela Hrušková, Reed, Na příkopě 859/22, 110 00 Praha 1
• Telefonon a felelős személynél: +420 725 826 428
A bejelentések kivizsgálásának eljárása
Minden bejelentést objektíven, bizalmasan, pártatlanul és alaposan megvizsgál a felelős személy. Ha jelen irányelv vagy a Visszaélés-bejelentési törvény vagy más jogszabály másként nem rendelkezik, a felelős személy köteles titoktartást gyakorolni minden olyan tényről, amelyről tevékenysége során tudomást szerez.
Más személyek, akik hozzáférnek egy bejelentéshez vagy annak egy részéhez, még ha felhatalmazás nélkül is, kötelesek nem szolgáltatni olyan információkat, amelyek meghiúsíthatnák vagy alááshatnák a bejelentés célját.
A felelős személy értesíti a bejelentőt a bejelentés beérkezéséről és útbaigazítást ad neki.
Szóbeli bejelentés esetén (telefonon vagy személyesen) a felelős személy hangfelvételt készít a bejelentésről (ha technikailag lehetséges), és adott esetben átiratot készít a felvételről. Ha átirat készül a felvételről, a bejelentőnek lehetőséget kell adni, hogy észrevételeket tegyen az átiratra, és a bejelentő észrevételeit csatolni kell az átirathoz. Ha a bejelentő nem járul hozzá hangfelvétel vagy átirat készítéséhez, a felelős személy nem készíthet ilyet. Ilyen esetben, vagy ha más okból nem készül hangfelvétel, jelentést kell készíteni, amely hűen tükrözi a szóbeli bejelentés lényegét, és amely lehetővé teszi a bejelentőnek, hogy észrevételeket tegyen a jelentésre; a bejelentő észrevételeit csatolni kell a jelentéshez.
A felelős személy köteles kivizsgálni a bejelentést és írásban tájékoztatni a bejelentőt a vizsgálat eredményéről a beérkezéstől számított 30 naptári napon belül (kivéve, ha a bejelentő kérte, hogy ne tájékoztassák, vagy ha ez a lépés felfedné a bejelentő személyazonosságát). Különösen összetett jogi vagy ténybeli esetekben a határidő további 30 naptári nappal meghosszabbítható, de legfeljebb kétszer. A határidő meghosszabbításáról a bejelentőt a meghosszabbítás előtt tájékoztatni kell. A felelős személy megfelelően indokolja a vizsgálat eredményét.
Ha a bejelentés nem minősül bejelentésnek jelen irányelv értelmében, a felelős személy erről haladéktalanul írásban tájékoztatja a bejelentőt, és tanácsot ad neki a bejelentés további kezeléséről (pl. kihez kell fordulnia a bejelentett tényekkel).
Amennyiben a felelős személy hiányosnak ítéli meg a bejelentést, felveszi a kapcsolatot a bejelentővel és kéri a megfelelő kivizsgáláshoz szükséges információk kiegészítését.
Ha a panasz egy konkrét munkavállalóval szemben irányul, ezt a személyt indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell a panasz tartalmáról, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételeket tegyen az üggyel kapcsolatban, és benyújtsa a vizsgált üggyel kapcsolatos dokumentumokat, iratokat és egyéb információkat.
Mint fentebb említettük, a vizsgálat során hangsúlyt fektetünk a bejelentő személyazonosságának védelmére és a személyes adatok védelmére a vonatkozó jogszabályok szerint. Amennyiben a bejelentő személyazonossága a panasz tartalmából kikövetkeztethető lenne, a munkavállalót, aki ellen a panasz irányul, nem tájékoztatják a panasz tartalmáról vagy a bejelentő személyazonosságának felfedéséhez vezető egyéb információkról, kivéve, ha a bejelentő hozzájárul személyazonossága felfedéséhez. Ugyanez az eljárás vonatkozik más személyekre is.
Ha a felelős személy köteles személyazonosító adatokat szolgáltatni az illetékes hatóságoknak a vonatkozó jogszabályok alapján, erről előzetesen tájékoztatnia kell a bejelentőt, megjelölve ennek okait, és lehetőséget kell biztosítania a bejelentőnek, hogy észrevételeket tegyen az adatok szolgáltatásával kapcsolatban.
A vizsgálat értékelése
Ha a bejelentés megalapozottnak bizonyul, a felelős személy javasolja a vezetőségnek, azaz a vezérigazgatónak, a pénzügyi igazgatónak és az üzletfejlesztési és marketing igazgatónak, hogy konkrét korrekciós intézkedéseket hozzanak a bejelentő által jelzett jogellenes helyzet megelőzése vagy megszüntetése érdekében. Az ilyen konkrét korrekciós intézkedések jellegéről ezután a vállalat vezetősége dönt a felelős személy ajánlásai alapján. A vezetőség, miután döntött a meghozandó konkrét korrekciós intézkedésekről, tájékoztatja erről a felelős személyt. A felelős személy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a bejelentőt a meghozandó korrekciós intézkedésekről. A felelős személy nem tájékoztatja a bejelentőt a korrekciós intézkedések elfogadásáról, ha a bejelentő kifejezetten kérte, hogy ne tájékoztassák a korrekciós intézkedések elfogadásáról, vagy ha ez felfedné a bejelentő személyazonosságát.
Ha a felelős személy megalapozatlannak ítéli meg a bejelentést, erről indokolatlan késedelem nélkül írásban tájékoztatja a bejelentőt, közölve, hogy nem találta bizonyítottnak a feltételezett jogsértés elkövetését, vagy hogy a bejelentés hamis információkon alapul, és tájékoztatja a bejelentőt azon jogáról, hogy a bejelentést hatósághoz nyújthatja be. Ezt a következtetést megfelelően indokolnia kell.
A bejelentő védelme
Egyetlen bejelentőt sem érhet hátrány a bejelentéssel kapcsolatban. Az ilyen magatartás megtorlásnak minősülne, amely szigorúan tilos és nem tolerálható. Ez a védelem nemcsak a bejelentőre, hanem a Visszaélés-bejelentési törvényben meghatározott szélesebb személyi körre is vonatkozik, például a bejelentő közeli hozzátartozóira.
Aki tudatosan tesz hamis bejelentést, nem részesül védelemben a megtorlással szemben. Ellenkezőleg, a szándékosan hamis bejelentés, valamint a bejelentési csatornával való egyéb visszaélés a munkavállaló kötelezettségszegésének minősül, amely miatt a munkavállalóval szemben szankció alkalmazható.